DC OktatásKabinház-verziók _ Válogatás az Építészeti design kurzusról

Kabinház-verziók _ Válogatás az Építészeti design kurzusról

Ember és közvetlen környezetének vizsgálata, gondolkodás térben – így lehetne a legrövidebben összefoglalni az Építészeti design c. kurzus kiindulópontját. A feladat gyakorlati megvalósítása persze jóval összetettebbnek bizonyult: a győri Püspökerdőbe kellett – egész évben használható – kabint vagy lombházat tervezni, ami gyalogosan, kerékpárral vagy csónakkal megközelíthető. De egy izgalmas csavart is rejtett a feladvány: a fiktív megbízók a hazai kulturális élet sokak által ismert személyei, Varró Dániel költőtől kezdve Orvos-Tóth Noémi szakpszichológuson át Vecsei H. Miklós színészig. Cikkünkben néhány olyan tervet mutatunk be, amik jól illusztrálják, hogy milyen különböző megoldások születhetnek ugyanarra a témára.

Juhász Réka Csenge kabinháza Varró Dániel részére

Réka épülete formailag ismerős lehet, a kortárs lakóépületek esztétikáját idézi. A galériás ház emeletére fürdő- és hálószoba került, a fenti szint tehát a kényelemről és az intimitásról szól, a földszint ehhez képest multifunkcionális tér: egyesíti az olvasósarkot, a nappalit és az étkezőt. Izgalmas megoldás a külső borítás anyagválasztása, az égetett fa, ami tónusában szinte teljesen illeszkedik környezetéhez, ezt az összhangot pedig a belső terek is lekövetik. A homlokzat egyébként egy nagy, egybefüggő üvegfelülettel lett zárva – ahogyan Réka is fogalmazott: olyan, mintha az ott lakók közvetlenül a természet részévé válnának.

Alpár Boróka hajléka Orvos-Tóth Noémi részére

Boróka legfontosabb kiindulópontja az volt, hogy az épület és környezete szoros viszonyban maradjon egymással. Az alaprajz mellett a kifele és befele fordulás váltakozó dinamikáját a homlokzaton elhelyezett lamellék is lekövetik, a folyó irányába pedig megnyílik a tér, teljes kilátást biztosít. Mivel a hajlék ártérbe kerül, a talajtól légiesen elemelkedik az épület, a belső terek pedig funkciójuktól függően szinteződve különülnek el egymástól. Minden tér az azt megelőzőhöz képest egy lépcsőfoknyival magasabban helyezkedik el, a kompozícióban rejlő feszültség így azt az érzetet kelti, mintha az építmény csupán egy ponton, a bejáratnál találkozna a talajjal.

Magotsi-Nagy Kristóf erdei házikója Vecse H. Miklósnak

Kristóf építménynének a formáját szintén a táj határozta meg, célja többek között az volt, hogy a kabin a lehető legkevésbé zavarja meg természetes környezetét. A lombkoronán keresztül kilátás nyílik a Dunára, amit az alvó galériából is lehet élvezni, a kabinban továbbá helyet kap egy étkező, nappali és vizes blokk. Ideális helyszíne – a színész által is sokat tematizált – elvonulásnak, csendnek, elmélyült gondolkodásnak. A homlokzatot vertikális lécek borítják, így a fényviszonyok természetes változása szinte alaptartozékává válik a házikónak, elmélyült jelenlétben zsigeri szinten tapasztalható az idő múlása.

Siska Éva hajléka Szabó T. Annának és Dragomán Györgynek

Éva megoldásán már első ránézésre is látszik, hogy másképpen közelített témájához. Klasszikus kabinház helyett egyfajta lebegőház (floating house) koncepciójában gondolkozott. Tervezésében két kapaszkodót talált a kiinduláshoz: háttérkutatásából kiderült számára, hogy György nagy szenvedélye a főzés, így adta magát, hogy a konyha nemcsak része, hanem „mozgatórugója” is lett az épületnek. Másfelől az írók erdélyi származására is szerett volna reflektálni, így a hajlék a népi építésztből inspirálódva nádfedést kapna lucfenyővel kombinálva, az önmagában álló vizesblokk külső borítása pedig tapasztott vályogot, ehhez a beltérben megjelenő burkolatok a kortárs trendeket tükrözik.

_Szak: Építőművészet BA

_Témavezetők: Lévai Tamás, Nagy Zsuzsa

Kulcsszavak: