DC kutatás

Design holnap

Kutatási misszió a Design Campuson
A Design Campus a design oktatása mellett kiemelten kezeli a design, a jövő, a design jövőjének elméleti és gyakorlati kutatását.
Ezen az oldalon olyan kutatási ötleteket gyűjtöttünk egybe, amelyek véleményünk szerint hozzájárulnak a korszerű jövő alakításához, amelyek művelésével bekapcsolódunk nemzetközi kutatási folyamatokba, amik alkalmasak arra, hogy a hallgatóinknak bemutassuk a design aktuális problémáit.

Kutatási erőfeszítéseink összessége a Design Factory laboratórium – egy oktatási, kutatási hely és helyszín, egy korszerű designközpontú kulturális tér. A kutatásaink jövő- és emberközpontú szervezésén túl szeretnénk ezeket a projekteket idővel egy valós helyszínen is összefogni – ahogy a legtöbb projekt erősíti egymást és kapcsolódik valamelyik másikhoz, a kutatások egy helyszínen való megjelenítése egyértelműsíti az azokat összekötő szándékot és erősíti a szinergiát.

Kutatásainkhoz együttműködőket keresünk. Ha a kedves olvasó szándékai, érdeklődése és lehetőségei is hasonló irányba mutatnak, mint a mi design jövőről alkotott elképzeléseink, akkor keressen minket az oldalon feltűntetett elérhetőségek egyikén.

Ipari robotok és additív eljárások alkalmazása a designban és építészetben

Az ipari robotra extrudert szerelve (legyen az műanyag, agyag, vagy beton extrudálására képes szerkezet) egy öt tengelyes, nagy méretű 3D nyomtatót kapunk. Ez a gép hatékonyan használható aztán a bútorgyártástól az építészeti léptékű kivitelezésig. Ugyanazokkal a képességekkel és újszerű tervezési és formaalkotási előnyökkel bír, mint a ma már általánosan használt 3D nyomtató.

A robottal végzett 3D nyomtatás nemzetközi szinten kutatott terület, széles felhasználási potenciállal – helyszínen nyomtatott lakóháztól a marsi közegben helyben fellelhető anyagokból épített szerkezetek kivitelezéséig.

A robot vezérléséhez szükséges szerszámpálya digitális felépítése egészen összetett formaalkotási-informatikai kihívás és alapvetően meghatározza a kialakuló szerkezet jellegét (lásd anyagszövetek).

A kutatáshoz szükséges informatikai, robotikai és formaalkotásban/digitális tervezésben jártas partnerek együttműködése lehetőleg anyagtudományi szaktudással kiegészítve.

Félgyártmány alapanyagok digitális és parametrikus tervezéssel támogatott megmunkálása

A digitális tervezési és a digitálisan támogatott gyártási eljárások a félgyártmányokkal (lemez, zártszelvény, cső, rúd, stb.) való tervezést is megváltoztatták. A lemez alapanyagból digitális szabásminta tervezés segítségével a korábbiaknál összetettebb és egyediesített szerkezetek építhetők. A hajtásra előkészített alkatrészeket robotok segítségével az végső formára “robbantva” speciális formák hozhatók létre. Zártszelvényből 3 dimenziós vágással és hegesztéssel speciális, a korábbiaknál összetettebb formák készíthetők.

A régóta velünk lévő félgyártmányokból készített szerkezetek formáit aktualizálja ez a kutatás, ami ugyanolyan mértékű digitális tervezési, mint digitális gyártási innovációt igényel.

Mesterséges intelligencia a designban

A mesterséges intelligencia a következő évtizedekben úgy fogja megváltoztatni az életet, ahogy az elmúlt évtizedekben a számítástechnika tette.

Kísérleti szinten már megjelent az AI a designban is. Egyelőre elsősorban képek generálása révén születnek új, AI-designok (az algoritmus befogad számtalan klasszikus desingt képek formájában, majd ezek „mixelésével” állítja elő az új terveket).

Más területeken, például a topológa optimalizálásban a mesterséges intelligenciával kiegészített tervező eszközök használata ma már elfogadott módszer a formakeresésben.

A kutatás a mesterséges intelligencia a jövő designjában betöltött szerepét vizsgálja.

Procedurális és generatív design

Az informatika és a digitális tervezési eszközök kombinációjából származik a procedurális, vagy algoritmus alapú tervezés. A forma nem közvetlenül (rajzban, vagy digitális vázlatban) leképezve jön létre, hanem a koncepciót/belső logikát egy algoritmus képviseli, ami végül áttételesen alkotja meg a formát. A digitális gyártási eljárások különösen támogatják a procedurális tervezési folyamatokat (mert a forma eleve valamilyen digitális nyelven keletkezik és tárolódik).

A procedurális / generatív design nem egy új stílus (bár úgy tűnik), hanem a formaalkotás új nyelve (illetve régi, amennyiben a természet formaalkotó nyelve is hasonlatos ehhez). A kutatás a procedurális és generatív design eszközei, munkamenetének vizsgálatával és a lehetőségeinek a  „való világba” integrálásával foglalkozik.

Manualitás a digitális térben

A digitális tervezési eszközök használhatósága lassan (nagyon lassan) megközelíti a fizikai térben használatos szerszámokét. A digitális térben létrehozott termékek / formák jellege, minősége alapvetően függ a rendelkezésre álló digitális szerszámok sebességétől, érzékenységétől és érzékiségétől. A digitális tervezési eszközök jó része ma geometriai előtervezést igényel, a digitális manualitás leginkább a film- és rajzfilm- és játékiparban támogatott formaképzési (pontosabban képkészítési) mód.

Az érzéki és gyors digitális interfészek segítségével a formatervezés, a digitális forma területén is újabb világok nyílnak, a digitális manualitás egyre nagyobb szerephez jut.

A kutatás a digitális manualitás lehetőségeit, formáit, formai következményeit, stílusát, stb. vizsgálja, ezen túl kitér egy rokon területre, a műtétek során alkalmazott digitális manualitás vizsgálatára (a formaképzés és a testszövetek megmunkálása nem csak távolról hasonló eszközöket igényel, konkrétan ugyanazok a termékek segítik mindkét probléma megoldását (lásd haptic device – erővisszacsatolási eszköz)).

Multiszenzuális tervezési folyamatok

Minden tárgy és építészeti tervezési folyamat környezetérzékeny, azonban ennek a tudatossága és tudományossága megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az előző évezred utolsó évtizedeiben megdőlt a racionális „homo economicus” embermodell és helyét átvette a döntéseiben érzelmei által befolyásolt ember modellje. Az érzelmekhez pedig közvetlen kapcsolatot jelent az érzéki hatások összessége (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízérzékelés, stb.), ezért ma a márkázás sok helyen már tudatosan a multiszenzuális térben zajlik (lásd Porsche, mint 3 dimenziós márka).

A tárgytervezés és építészet tudatosan és tudományosan multiszenzuális / környezetérzékeny kezelése új kutatási irányokat jelent.

Természetalapú design

A természet algoritmusai mintául szolgálnak számos eljáráshoz, főleg a nanotechnológia és a digitális gyártási technológiák korában. A természet formai, szerkezeti, vagy procedurális előképként való használata kimeríthetelen erőforrás. A természetalapú design kiindulhat bizonyos természeti formákból, algoritmusokból esetleg élőlények közvetlen használatával azok szerkezeti és anyagi adottságaiból (lásd micélium design) – ilyen értelemzésben a természetalapú design közvetlenül hozzájárul a fenntarthatósághoz.

Digitális gyártási eljárások a klasszikus formaképző munkamenetekben

Ma már lehet közvetlenül “viaszvesztéshez” 3D nyomtatni, a keramikus iparban, bronz/üvegöntésben, hagyományos eljárásokban a 3D nyomtatás, plotteres / lézer / vízvágás, robotok használata kivált bizonyos drága / bonyolult / erőforrásigényes lépéseket (lásd ékszerészeknél az arany öntéshez szükséges pozítívok nyomtatása, stb.), illetve ezekkel a digitális módszerekkel aktualizáható / modernizálható / kiterjeszthetőek ezek a klasszikus eljárások.

A digitális gyártási eljárásokkal kiegészített klasszikus formaképző munkamenetek kutatása ezeknek az elfeledett, kihalóban lévő, vagy csak nagyon drága eljárásoknak az újraélesztését és re-integrációját hozhatja el. A kutatás ennek a lehetőségét vizsgálja és dolgoz ki új munkameneteket.