DesignerblogKölcsönzés a természet könyvtárából _ Gottschling Helga struktúramodelljei

Kölcsönzés a természet könyvtárából _ Gottschling Helga struktúramodelljei

A tervezői problémákra nem mindig találunk megoldást, ha görcsösen akarunk valami újat alkotni. Ha viszont a természethez fordulunk inspirációért, sokszor fenntarthatóbb, felesleges elemeket nélkülöző eredményeket kaphatunk vizsgálódásaink végén. Gottschling Helga struktúramodelljei egy ilyen tervezői folyamat korai lépéseire mutatnak plasztikus példákat. Kovács Orsolya cikke.

Fakéreg (textúra)

A biomimikri lényege, hogy a természet egyes funkcióit, szerkezeteit, stratégiáit imitálva emberek számára tervezünk. Ennek kivitelezéséhez elengedhetetlen a természethez való intimebb kapcsolódás, hogy egy új perspektívából nézve tudjuk megérteni az élővilág alapelveit. Egy olyan interdiszciplináris területről beszélünk, amely magába foglalja a művészetet, a tudományt, az aktuális technológiákat – a designt.

Mára észre sem vesszük használati tárgyainkon a természet inspirálta eredetet, pedig szinte mindenhol jelen vannak. Ilyen például a tépőzár, amelyet egy kutya bundájába ragadt bogáncs ihletett, illetve a repülőgép, amely a madarak repülésének mechanikáját veszi alapul. A szöges futócipők segítenek a sportolóknak a tapadásban, éppúgy, mint a gepárd karmai futás közben.

Szitakötő szárnya (sejtes szerkezet)

A Design Campus formatervező hallgatói első félévükben a Formastruktúrák tantárgy keretein belül betekintést nyertek a bioinspirált design világába. A természet alapjainál kezdték a vizsgálatot, alapvető struktúrákat figyeltek meg és alkottak újra térben. A hallgatók kilenc szerkezetet tanulmányoztak: rostos, spirális, textúra, sejtes, csőszerű, átfedések, gradiens, réteges és varrat.

Gottschling Helga modelljeivel a féléves prezentációra való felkészülés során találkoztam, amikor megkért, hogy segítsek neki a munkáit fotózni. Azonnal megtetszett egyszerűségük, a rejtett előnyök, amelyeket magukban hordoznak. A spirális szerkezetnél az óceánokban élő csigáspolipot vette alapul, amely háza kialakításának köszönhetően tudja szabályozni a kamráiban a nyomást, így tud mozogni. A fa törzsén a régi elszáradt rétegek kerülnek kívülre, majd idővel megrepedeznek és elkopnak. Az ehhez hasonló textúrát a tervezők olyan helyeken alkalmazzák, ahol csúszásgátlás szükséges. A sejtes szerkezetnél egy szitakötő cellákból felépülő szárnyait vizsgálta Helga. A belső elrendezés előnye, hogy berepedés esetén nem szakad tovább a felület. Építkezéseknél, csomagolásnál és autógyártásnál előszeretettel használják. A lovak patája rendkívül nagy terhelhetőséggel rendelkezik, ezt csőszerű struktúrájának köszönheti, amelyet épületek szerkezeténél is alkalmaznak, hogy az oldalirányú terheléseknek ellenálljanak.

A természet működésének alapos vizsgálata tehát különböző tervezői kérdésekre szolgálhat újszerű válaszokkal, kaput nyithat a technológia és a fenntarthatóság irányába. Bátorság és tisztelet: ezek elengedhetetlenek a tervezői attitűdhöz, és persze a szüntelen kíváncsiság, hiszen a természet egy kifogyhatatlan inspirációforrás.

Lópata (csőszerű szerkezet)

Halpikkelyek (átfedések)

Páfrány levele (gradiens)

Rostmályva szára (rostos szerkezet)

Pikkelyes lábú csiga háza (réteges szerkezet)

_A cikk a Szöveg és kép c. kurzus keretein belül készült

_Kovács Orsolya és Gottschling Helga a Design Campus Tervezőgrafika és Formatervezés BA szakos hallgatói