A micélium mint jövőformáló anyag: egyetemi kísérletek, amelyek túlnőtték a labor határait

„Olyan élő anyagról beszélünk, amely már évmilliók óta létezik a bolygón, de még nem használtuk ki a benne rejlő lehetőségeket.”
– Czibik Bence

---

Négy évvel ezelőtt indult útjára egy kísérlet, amely kezdetben csupán egy ötlet volt, mára azonban összetett anyagkutatássá és ipari lehetőségeket feszegető projektté nőtte ki magát. A Design Tanszék indulásakor Lepsényi Imre oktatóként azt tűzte ki célul, hogy a hallgatókkal közösen egy újfajta kutatási területet térképezzenek fel – ez pedig nem más, mint a micélium alternatív felhasználhatósága. Kutatói precizitással és elhivatottsággal kezdett el kísérletezni, munkája pedig több hallgatót is inspirált. Köztük Kiss Esztert és Czibik Bencét, akik együtt kezdtek el kísérletezni különböző micéliumalapú tárgyakkal.

A közös munka során egy lámpa és egy hangszóró prototípusán dolgoztak, melyekkel nemzetközi elismerést is kivívtak. A „Micélium kompozitok” című projektjük arany minősítést nyert egy rangos nemzetközi megmérettetésen, a Nemzetközi Innovációs Design Díj és Tudomány a Fenntartható Fejlődési Célokért pályázatán. Az UNESCO által támogatott Nemzetközi Innovációs Design Díjra több mint 2000 pályamű érkezett 60 országból, fiatal hallgatóktól és kutatóktól. Arany minősítést szereztünk, olyan élvonalbeli egyetemek mellett, mint a Pekingi Műszaki Egyetem és a rendszerint Ázsia legjobbjai között emlegetett Hongkongi Egyetem – ez a nemzetközi siker megerősítette bennünk, hogy a jelenleg szünetelő kutatásunk folytatásra érdemes.

A díjat Czibik Bence, a Széchenyi István Egyetem jelenlegi, és Kiss Eszter, az intézmény végzett formatervezőművész-hallgatója vehette át. A projekt nemcsak kreatív megközelítése miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az ENSZ három fontos fenntartható fejlődési céljához is hozzájárul: elősegíti a fenntartható városok és közösségek kialakítását, támogatja a felelős fogyasztást és termelést, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépést.

Az alábbiakban Czibik Bence személyes visszaemlékezése olvasható a kutatás fejlődéséről, buktatóiról és jövőjéről.

„A micéliummal – vagyis a gombák fonalszerű sejtjeivel – végzett kutatás viszonylag új terület, ezért tele van újításokkal, beleértve a mikológiát, a formatervezést, a gyártástechnológiát, az anyagtudományt, az agrártudományokat, a kémiát és a biológiát. Olyan élő anyagról beszélünk, amely már évmilliók óta létezik a bolygón, de még nem használtuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Az éghajlati válságra való reagálás századunk legnagyobb kihívása lehet. Az eszközök rendelkezésre állnak, de az első lépés a technológia mellett a gondolkodásmódunk megváltoztatása. – fejtette ki Czibik Bence, a Micéliumalapú kompozitok című szakdolgozatában

Miért pont micélium?

A micélium olyan természetes ragasztóanyag, amely gyors növekedési képessége és szilárdsága miatt ígéretes alternatívát jelent a szintetikus gyanták kiváltására. A projekt egyik legnagyobb újítása egy teljesen micéliumból és kenderszálból készült hangszóró-prototípus, amely a világon elsőként ilyen módon készült el: szerkezeti elemeinek kivételével minden része természetes, lebomló anyagokból áll, ezzel bizonyítva az anyag sokoldalúságát és jövőbeni alkalmazhatóságát. Kiválthatja például a hagyományos, környezetszennyező alapanyagokat a csomagoló-, bútor-, vagy akár az építőiparban is.

A gombák világa soha nem hivalkodó, elbújik, teszi a dolgát, átölel minket, lebont és újrahasznosít, »cserekereskedelmet folytat« erdeinkben és ökoszisztémáinkban, sőt egyes fajok még bennünk is megtalálhatóak. Nem halmoz fel és nem termeli túl magát. Természeténél fogva egyensúlyban él a bolygóval és környezetével. Hiszem, hogy a gombák világának tanulmányozása közelebb vihet minket ahhoz, hogy megtanuljunk harmóniában élni a Földdel és környezetünkkel” – indokolta meg Czibik Bence, hogy miért éppen erre az anyagra esett a választásuk.

Pincében növesztett kenutól a nemzetközi sikerekig

Kutatásunk négy éve kezdődött. Lepsényi Imre az egyetem alakulásakor említette a bemutatkozó prezentációjában, hogy szeretne micéliummal foglalkozni. Aztán fél évig kutatta a témát, gombatörzseket termesztett petri csészékben és felkeresett gombászokat, hogy megtalálja a megfelelő termesztési technológiát. Kutatói múltja miatt, profi módon dokumentálta a folyamatot. Munkája inspirálóan hatott rám, ezért én is csatlakoztam a kutatásához. Imre saját forrásból bevásárolt laboreszközöket és lakásán folytattuk a kutatást. Én nagyobb léptékben, kevésbé professzionális módon folytattam kísérletezést, mivel úgy gondoltam, hogy a gyártástechnológia megismeréséhez léptéket kell növelni.

Így kenut lámpát és nagyobb tárgyakat kezdtem növeszteni belőle. Rengeteg csalódás ért közben és végtelen penésztelepet sikerült növesztenem a micélium tárgyak helyett, de nem adtam fel. Aztán amikor már megvolt a sima kompozit termesztési technológia, elkezdtünk Kiss Eszterrel hőpréselt kompozitokkal kísérletezni, mivel a polimer laborban felfigyeltünk a hőprésre. Az amerikaiak akkor mutatták be a hőpréselt kompozitokat, így gondoltuk mi is kipróbáljuk. Bekéredzkedtünk a laborba és csináltunk egy csomó mintát, amit egy 2 hónapos előkészülés előzött meg. Mintákat kellett növeszteni, ami pont kompatibilis a hőprés méretéhez.

Amint megvoltak a minták és a technológia, gondoltam jó lenne csinálni valamit belőlük, hogy bizonyítsuk ipari felhasználhatóságát. Így lett a hangszóró, aminek váza menetes szár, amire ránövesztettem a kompozitot. Így igazi ipari jelleget kapott az anyag, amit a csavarok és az organikus gombakompozit kontrasztja emel ki. Később növesztettem a diplomamunkámra még egy hangszórót, ahol micélium kompozitot méhviasszal impregnáltam, mivel felfigyeltem arra, hogy a rágcsálók és bogarak élvezettel dézsmálják meg a kompozitokat, így például az építőipari felhasználhatósága megkérdőjelezhető.

Diplomamunkámat ebben a témában készítettem, így átfogó képet kaptam a micéliumalapú anyagok nemzetközi trendjeiről és kutatási irányairól. A jövőben szívesen folytatnám a munkát, különösen a gombatörzsekkel való kísérletezéssel és különféle impregnálási eljárások tesztelésével. Bár az utóbbi időben forráshiány miatt a projekt háttérbe szorult, bízunk benne, hogy a nemzetközi elismerések segíthetnek abban, hogy új lendületet kapjon a kutatás. Lepsényi Imre évek óta kitartóan dolgozik a szükséges támogatások elnyerésén, és én magam is kétszer pályáztam az UNKP programra, hogy előrelépést érjünk el ezen a területen.

„Köszönettel tartozunk Lepsényi Imrének, aki nemcsak elindította a micéliumkutatást az egyetemen, hanem végig támogatta munkánkat szakmai tudásával és lelkesedésével. Nélküle ez a projekt – és a nemzetközi elismerés – nem jöhetett volna létre.”

– Kiss Eszer és Czibik Bence

---

_Lepsényi Imre | Web
_Fotók: DenesNora
_Hallgatók: Czibik Bence & Kiss Eszter

_A cikk Sepovics Rita interjúja alapján készült.
forrás: Arany minősítés a fenntartható jövőért: rangos nemzetközi elismerést nyertek el a Széchenyi István Egyetem fiataljai