Élménybeszámoló a hollandiai Design & AI Szimpóziumról
A Formatervező Tanszék Mesterséges Intelligenciával foglalkozó kutatócsoport tagjaként ellátogattunk Eindhovenbe a Dutch Design Week egyik eseményére, ahol részt vettünk a 4. Design & AI Symposium-on. Utazásunk célja az volt, hogy saját szemünkkel lássuk, hogyan gondolkodnak a nemzetközi designerek a mesterséges intelligencia gyors fejlődéséről és annak etikai, társadalmi, illetve technológiai hatásairól. Az ember és az AI kapcsolata ma már mindennapi téma, ami minket is személyesen érint, hiszen designer hallgatóként egyre nehezebb úgy dolgozni vagy tanulni, hogy ez ne legyen része a gondolkodásunknak. A cikk további részében a tapasztalatainkat és élményeinket osztjuk meg veletek.
A konferenciát azért rendezték meg, hogy a design és a mesterséges intelligencia kapcsolatát kritikusan és jövőformáló módon újragondoljuk. Témája az volt, hogy hogyan lehetne az AI-t hasznosan és felelősen alkalmazni. Az első előadásban Giada Pistelli, a Hugging Face filozófusa arról beszélt, hogy az AI képes érzelmi kötődéseket kialakítani a felhasználókkal, és ezzel új, társas dimenziót létrehozni. A kutatásai rávilágítottak, hogy az emberek sokszor barátként vagy bizalmasként fordulnak egy géphez, ami elgondolkodtató felelősséget ró a designerekre: ma már nemcsak technológiát, hanem emberi kapcsolatokat is tervezünk. John van Veen, az Accenture tervezője ezzel szemben azt mutatta meg, hogyan válhat az AI a mindennapi élet részesévé. Például egy intelligens konyhában, ahol a rendszer felismeri az alapanyagokat és együtt „főz” az emberrel. Ez jól példázta, hogy a mesterséges intelligencia képes valódi együttműködésre.
Jelle Stienstra a „regeneratív AI” fogalmát vezette be, amely szerint a mesterséges intelligencia nem az ember helyébe lép, hanem épp ellenkezőleg: felerősíti a benne rejlő kreativitást. Ez a szemlélet rávilágít arra, hogy a technológia nem elvesz, hanem új lehetőségeket teremt a kísérletezésre és az alkotásra.
A CLEVER°FRANKE stúdió előadásában Iona Keeley és Luke Noothout az AI-műveltség fontosságáról beszéltek. Kiemelték, hogy a technológiát nem elég csak használni, érteni is kell. Céljuk, hogy az emberek tudatosabban viszonyuljanak az AI-hoz, felismerjék annak lehetőségeit és korlátait is. Ez azért is fontos, mert a jövőben csak így lehet fenntartható és etikus módon együttműködni az intelligens rendszerekkel.
A TU/e hallgatóinak prezentációi különösen közel álltak hozzánk, hiszen mi is design szakos diákok vagyunk. Inspiráló volt látni, mennyire emberközpontúan és kreatívan közelítik meg a Mesterséges Intelligencia kérdéskörét. Kiemelnénk Vera van der Burg projektjét, aki a „Slow and Reflective AI Design” elnevezésű kutatásában azt vizsgálja, hogyan lehet az AI-t önreflektív, gondolkodó partnerként kezelni.
A „Text-to-Clay” projektjében például agyagból készült formákat alakított át digitálisan, majd az AI által inspirált új verziókat újra fizikai tárgyakként hozta létre. Ez a folyamat nagyon jól mutatta be, hogy az AI nem feltétlenül a gyorsaságról vagy a hatékonyságról szól, a lassúság és az anyagközpontúság is része lehet a tervezésnek.
A Design Education & AI szekció az AI szerepét vizsgálta a designoktatásban. Gerd Kortuem, Janet Huang, Joep Frens és Simon Maris különböző nézőpontból mutatták be, hogyan segítheti az AI a tanulást anélkül, hogy átvenné az ember szerepét. Kiemelték, hogy a kreativitás, az eredetiség és a kritikai gondolkodás továbbra is emberi értékek maradnak, és a jövő designerének legfontosabb feladata az, hogy felelősen és tudatosan használja ezeket az eszközöket.
Az Invisible Debris projekt a digitális hulladék, vagyis a láthatatlan adat, és energiafogyasztás problémáját járta körül. Rávilágított arra, hogy az online tér sem „súlytalan”: minden kattintásnak, képnek és adatfolyamnak van környezeti ára. A projekt jól mutatta, hogy a felelős tervezés ma már nemcsak etikai, hanem ökológiai kérdés is.
Számunkra nagyon inspiráló volt Francesca Toso előadása is, aki a JedAI Network munkáját mutatta be. Ez a kezdeményezés a mesterséges intelligencia területén a társadalmi igazságosság, befogadás és egyenlőség elveit képviseli. Fontosnak tartják, hogy az AI fejlesztése során mindenki részt vehessen a döntésekben, ne csak a technológiai elit. Ez az etikai nézőpont jól párhuzamba vonható az esemény központi gondolatára: az AI jövője nemcsak technológiai kérdés, hanem emberi és társadalmi felelősség is.
Összességében számunkra a Dutch Design Week legnagyobb tanulsága az volt, hogy az AI nem a designer helyett dolgozik, hanem vele együtt. A jövő kihívása az, hogy hogyan tudjuk ezt az együttműködést emberibbé, átláthatóbbá és tudatosabbá formálni, hisz a mesterséges intelligencia jövőjét, végső soron, mi formáljuk.
_Cover Art | Clever Franke Studio
_Dutch Design Week | web
_Design & AI | web
_Szerző | Gottschling Helga, Sághy Petra
