DC HírekSikerrel lezajlott a TDK konferencia a Design Tanszéken

Sikerrel lezajlott a TDK konferencia a Design Tanszéken

A 2024 tavaszi félévben megrendezett TDK konferencia Formatervezés – designkutatás – designelmélet szekciójában 8 igen különböző témájú, felkészült prezentáció meghallgatása után született meg az eredmény: Babos Krisztina, Ratkovic Ljubica és Rovó Balázs közös kutatása kapta az első helyezést a liminális terek és élmények témában. Bán Patrícia open design témájú pályaműve és Czibik Balázs Micélium alapú biokompozitok című kutatása második helyezést ért el. A zsűri Rovó Balázsnak a virtuális és kiterjesztett valóság történetiségével foglalkozó pályaművét is továbbjuttatta a 2025-ben Egerben megrendezésre kerülő OTDK konferenciára. Mosolygó Levente szintén open design témájú felvetése pedig Különdíjban részesült.

Papp Borisz, Rovó Balázs, Mosolygó Levente, Czibik Bence, Pőcze Petra Fanni, Ratkovic Ljubica, Bán Patrícia, Kürtösi Janka Júlia


A Science Park konferenciatermében megrendezett TDK konferencián igen nagy számú, nyolc különböző pályamunkát mutattak be a Design Tanszék hallgatói az érdeklődő közönség előtt. A zsűri, amelynek elnöke Halasi Zoltán grafikusművész, tagjai Pálfalusi Zsolt filozófus, Herczeg Tamás építőművész és Tárnok Zsolt ipari formatervező, illetve Sehr Zsuzsa titkár voltak, az időkeret szigorú megtartását kérte a prezentálóktól, akik feszes prezentációkban mutatták be munkáikat. A prezentációk végeztével a zsűri tagjai szóban értékelték az eseményt: az összes bemutatott felvetést érdekesnek és fontosnak ítélték meg, a prezentációk vizuális kidolgozottságára fordított figyelmet példamutatónak nevezték, a jól strukturált és pontos előadásmódot pedig azért hangsúlyozták, mert a design szakmákban a kommunikációs helyzetekben való professzionális viselkedés elvárás, a siker feltétele.

Első helyezés: Liminális tér, liminális élmény – egy szubkultúra értelmezése a kortárs művészetben című pályamunka, amely Babos Krisztina, Ratkovic Ljubica BA3 grafikusművész és Rovó Balázs BA3 formatervező közös kutatása. Konzulense: Somogyi Krisztina PhD

„Liminalitás, liminális tér, liminális élmény: ezek a fogalmak egy szubkulturális jelenség kulcsszavai, az általuk leírt jelenség még nem terjedt el az esztétikai és a művészetelméleti, designelméleti diskurzusban. Kutatócsoportunk három különböző aspektusból értelmezi a jelenséget és példákon keresztül mutatja be azt. (…) Vizsgálódásaink középpontjában a liminalitás fogalmához szorosan kapcsolódó liminális terek (az átmenet, átalakulás határterületei) és az általuk tapasztalható hétköznapi folytonosságot megtörő, az egyéni funkciókat gátló, egyfajta egzisztenciális megrendülés, a liminális tapasztalás áll. A különböző értelmezések után áttekintjük, hogyan vált át az eredetileg szakrális minőségében értelmezett fogalom az internetes szubkultúra egyik kulcsszavává, majd hogyan inspirált művészeket, így első sorban képzőművészeket, filmművészeket és újmédia-művészeket, arra, hogy stiláris elemként és jelentésként is bevezessék a fogalmat.”

Második díjban részesült: Open design és a benne rejlő lehetőségek című pályamunka, amelyet Bán Patrícia MA2 formatervező hallgató készített. Konzulense: Koós Daniella DLA

„A design a hétköznapjaink része, mindig is az volt és a jövőben is az marad. A házaink méretétől kezdve a hajcsatok kialakításáig meghatározza a világot körülöttünk. Célja, hogy olyan élhető környezetet teremtsen számunkra, mely segíti, nem pedig akadályozza a fejlődésünket. A jó design hatékonyabbá tudja tenni a munkánkat és megkönnyítheti azt, még abban az esetben is, ha az az emberi egészségre hosszútávon káros hatással van, mint például, egy megfelelően kialakított szék nagymértékben segítheti egy olyan informatikus tevékenységet, aki napja nagy részét a számítógépe előtt tölti. A formatervezés a társadalom segítése, mivel a tárgyak által valós pozitív változást hozhatunk létre. A társadalom segítése és a felelősségvállalás mentén való gondolkodás közben merült fel bennem, hogy olyan platformon szeretném segíteni munkámmal a társadalmat, ahol minél többen, minél kedvezőbben hozzáférhetnek. A dolgozatomban azért foglalkozom az open design témakörével, mert rengeteg potenciát hordoz a jövőjében, és az eddigi példák alapján képes arra, hogy tovább segítse a szociális innováció fejlődését.”

Szintén második díjban részesült a Micélium alapú biokompozitok című munka, amelyet Czibik Bence BA3 formatervező készített. Konzulense: Lepsényi Imre DLA

„A fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság alternatív anyagaként micélium alapú biokompozitok térhódítása nemzetközi szintű tendenciát mutat. A gombák fő tápanyaga a cellulóz a legnagyobb mennyiségben előforduló biopolimer a világon és a rostos mikroszervezetével mechanikai stabilitást biztosít, hasonlóan a rostokkal megerősített szintetikus kompozitokhoz. Szemben a szintetikus habokkal (EPS, EPP, XPS) alternatív környezetbarát anyagot jelent. Azonban akár a micéliumalapú hab (MBF) vagy a micéliumalapú szendvics kompozit (MBSC) előállítása még gyerekcipőben jár, az optimális anyagtulajdonságok eléréséhez szükséges szabványosított eljárás kifejlesztése és a minél fenntarthatóbb anyagelőállítás módszerének kidolgozása még előttünk álló feladat. Úgy gondolom, a lokális agrárforrások kiaknázásával lehet igazán költséghatékony a technológia. A Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatomban a micélium kompozitok szubsztrátumaira és gombafajok variációnak kutatásával foglalkozom, mely magában foglalja még az anyagminták hőpréselését és az anyag szerkezetének megerősítéséretett kísérleteket is.”

Különdíjban részesült Mosolygó Levente BA3 formatervező Open Design eszközei című pályamunkája. Konzulense: Lepsényi Imre DLA

„Kiemelten foglalkozom a közösségek fejlődésének és a mai „maker” kultúrának az ismertetésével. A folyamatok bemutatása közben írok azokról a lépésekről, amelyeket a tervezőknek figyelembe kell venniük az eredményes tervezés érdekében. Ismertetek olyan módszereket, amelyek alkalmasak az open design termékek elkészítésére, mint például a 3D nyomtató és az lézervágógép. Bemutatok néhány olyan szoftvert és hardvert is, amelyek olcsón vagy ingyenesen elérhetők, így bárki kipróbálhatja velük a tárgyalt tervezési módszert, mint például az Arduino IDE, Pyton, Blender, FreeCAD, Onshape vagy a Fusion360. Bemutatom, hogy az elmúlt években hogyan változtak a szoftverek elérhetőségei. Elemzem a szabad hozzáférésű szoftverek és hardverek népszerűségének elterjedésével kialakult kultúrát, és hogy ez hogyan nyitotta ki a piacot és demokratizálta a formatervezést és az egyedi tárgyak legyárthatóságának lehetőségét. Végül, de nem utolsósorban feltárom a 3D szeknnelés és annak különböző formáinak kapcsolódását az open designhoz.”

Rovó Balázs BA3 formatervezőnek A virtuális és a kiterjesztett valóság történeti áttekintése című pályamunkáját a zsűri az OTDK konferenciára továbbjuttatta. Konzulense: Miklósi Ádám és Lepsényi Imre DLA

„Az ember térlátási készsége és mélységérzékelése a két szem pozícióján alapszik, melyek segítségével „sztereóban” tárul elénk a világ. A történelem során újból és újból felmerül a valóság mesterséges leképzésének problémája a képalkotásban. (…) A térbeli érzékelésnek feltétele az úgynevezett „sztereoszkópia”, vagyis a duális látás. Az agyunk ennek révén képes dekódolni egyes objektumok távolságát. Az első sztereoszkópot Sir Charles Wheatstone brit tudós találta fel 1838-ban, találmánya miatt a 3D és virtuális valóság megteremtőjeként emlegetik. 1968-ban az amerikai Harvard Egyetem hallgatója, Ivan Sutherland „Fejre rögzített háromdimenziós kijelző” című diáklapjában egy lekövetett mozgású fejre rögzített kijelző (HMD) tervezetét írja le. Ugyanebben az évben Bob Sproullal közösen kezdték el megépíteni az első technikailag virtuális- és kiterjesztett valóság eszköznek nevezhető HMD-t, ám ekkor ők még nem így hívták ezeket. A virtuális valóság és HMD-k nyújtotta lehetőségek széles spektrumát hamar felfedezte számos kutatási terület, köztük a katonaság, az egészségtudomány, a járműipar és újabban az űrkutatás. A területben rejlő lehetőségek határtalanok, a designerek szerepe azok kiaknázásában megkerülhetetlen. Kutatásom egy történeti áttekintés a középkor sztereoptikai felismeréseiről, napjaink VR és AR technológiájáig, illetve azoknak felhasználási területeiről és a bennük rejlő lehetőségekről.”

Kürtösi Janka Júlia: Dekoltázstörténet, Pőcze Petra Fanni: A kerékfelni története és Papp Borisz: Generatív design és digitális gyártástechnológiák perspektívái szintén elismerő oklevelet vehettek ét a Széchenyi István Egyetem központi épületében megtartott díjátadó ünnepségen. A Design Tanszék tanárai nevében gratulálunk a nyerteseknek elért eredményükért és minden pályázónak a komoly munkáért!

Fotó: Dénes Nóra

Kulcsszavak: